SzĂłtĂĄr
|
| Összes | |
| Talált 20 kifejezést a szótárban. | |
| Oldal: 1 | |
| Megnevezés | Definíció: |
| ĂsvĂĄnyi anyag | Rendkívüli jelentĂ”séggel bír a fogak kalcium, magnézium, foszfor tartalma. Ezek mellett kiemelkedĂ” szerepe van a fog fluortartalmának, mely védelmet nyújt a fogszuvasodás ellen, a fogzománcot savas oldószerekkel szemben ellenállóbbá teszi. A fogakban található fluor mennyisége külsĂ”leg fluorkezeléssel növelhetĂ”. |
| Dentin | Fogzománc és a fogbél közötti fogszövet. |
| Elhalt fog | A fog elhalásának oka lehet: -heveny vagy idült fogbélgyulladás - mechanikai tényezĂ”k (pl. erĂ”s ütés) hatására a gyökércsúcson keresztül a fogba tartó erek megsérülhetnek, így a fogbél súlyos tápanyagellátási zavara, súlyosabb esetben elhalása következhet be. - nagyobb fémtömések által közvetített hĂ”ingerek is okozhatják Ha fogelhalás mellett rothadást okozó bakteriális fertĂ”zés is van, a fog gócosnak minĂ”sül, ami már az egész szervezetet érintheti, gócbetegség alakulhat ki. A fogbél ilyenkor szürkés színĂ», lágy, mállékony állagú, szövetei rothadási folyamaton mennek keresztül, melynek eredménye a jellegzetes bĂ»zös szag, amit a keletkezĂ” gázok okoznak (kén- hidrogén, ammóniumszulfid, széndioxid). A bomlástermékek beivódnak a fogállományba, a fogak elszínezĂ”dését okozhatják. Túljutva a fogbélen megfertĂ”zhetik a gyökérhártyát és a környezĂ” szöveteket is. Tünetei: - ha a fogelhalás még nem jár befertĂ”zĂ”déssel, a fog tünetmentes lehet, vagy bizonytalan, vissza- visszatérĂ” fájdalommal jár - kifejezett fájdalom jelentkezik gennyesedés esetén, amikor a beteg fog meleg ingerre reagál heves fájdalommal, hidegre megszĂ»nik. E tünet oka a fogbélüregben lévĂ” gáz halmazállapotú anyagok tágulása hĂ” hatására - a fog az épekhez képest eltérĂ” színĂ» lehet a halványszürkétĂ”l egészen a barnás sötétszürkéig - kopogtatásnál, rágásnál érzékenység jelentkezhet a gyökérhártya fertĂ”zĂ”dése miatt A fog elhalása esetén gyökérkezeléssel, gyökértöméssel a fog gyógyítható (nem elhanyagolt esetekben). |
| FluoriontoforĂ©zis kezelĂ©s | A fogzománc fluorion- tartalmának növelését szolgáló kezelés, amely erre a célra szolgáló készülékkel és fluorzselével történik. A kezelés során a fluoridion azonnal beépül a fogzománcba, fluorapatit (fluorkristály) képzĂ”dik, amely a lezajló kémiai folyamatok hatására elfoglalja a kalciumkristályok egy részének helyét, ezáltal növeli a fogzománc savállóságát. A fog fluortartalmának növelése érdekében alkalmazott más, nem helyi módszerek, amelyek a szervezet egyéb részeibe juttatják a fluort, káros következménnyel járhatnak. |
| Fluortartalom a fogakban | A fogak koronai részét borító fogzománc védi a fogakat. Ha a zománc megfelelĂ” mennyiségĂ» fluort tartalmaz, jobban ellenáll a savas közeg káros hatásainak, így a fog szuvasodásra kevésbé hajlamos, kevésbé érzékeny a hideg- forró hĂ”hatásokra. |
| FogĂĄgy | Feladata, hogy rögzítse a fogakat az állcsontban. A fogakat körülvevĂ” csontból, ínybĂ”l és egyéb szövetekbĂ”l áll. |
| FogĂĄgygyulladĂĄs | A fogágy valamely részének vagy részeinek gyulladt állapota. Gyakori kísérĂ”tünete a fogínyvérzés. |
| Fogak kopĂĄsa | A fogak kopása a rágófelszínen jelentkezik, az erĂ”s rágás természetes velejárója is lehet. Kopás esetén a frontfogak élei rövidülnek, a rágófelszínek barázdái simává válnak. A nyálból ásványi sók rakódhatnak le ezekre a lekopott felszínekre, ezáltal a fogak selymes fényĂ»vé válnak. A barnás elszinezĂ”dés ebben az esetben nem feltétlenül jelent szuvasodást. Szuvasodás esetén a fog elveszíti erĂ”sebb fényét, megpuhul, érdessé válik. Többféle fogászati megoldással lehet orvosolni a kopás következtében kialakuló esztétikai problémát és a fogérzékenységet. |
| Fogazati rendellenessĂ©gek | Fogazati rendellenesség kialakulásának sokféle kiváltó oka lehet. Öröklött és szerzett tényezĂ”k egyaránt szerepet játszhatnak, illetve ezen tényezĂ”k variációs lehetĂ”ségei is okozhatják, hogy nem szépen, szabályosan állnak fogaink. Öröklött tényezĂ”k okozhatják például egyes fogak helyzeti rendellenességét, a mélyharapást, a szemfogak fogíven kívül történĂ” elhelyezkedését, a metszĂ”fogak közötti kisebb- nagyobb rést, valamint a maradófogcsíra hiányát. Szerzett tényezĂ”k közül fontosak lehetnek például: - csecsemĂ”k táplálásánál a megfelelĂ” izommunka, mely elĂ”segíti az állcsontok megfelelĂ” fejlĂ”dését (a természetes és az üvegbĂ”l való szoptatás közötti különbség) - kisgyermekek táplálása: a megfelelĂ” mennyiségĂ» és minĂ”ségĂ» fehérje, vitaminok, ásványi sók A túlságosan megpuhított, pépes ételek nem kényszerítik megfelelĂ” rágásra a gyermeket, ennek következményeként a fogak könnyebben szuvasodnak, fájhatnak, amitĂ”l a gyermek még kevésbé fogja megrágni az ételt. Ha pedig korábban kell kihúzni a tejfogat, a késĂ”bbiekben a maradófogak torlódása következhet be. - ha a gyermek szájon át veszi a levegĂ”t, orrlégzése valamilyen ok miatt nem megfelelĂ”, a mimikai izmok tónusa megváltozhat, a felsĂ” metszĂ”fogak elĂ”reállók lesznek, kifelé dĂ”lnek, a levegĂ”vel állandóan érintkezĂ” fogíny kiszárad, krónikus gyulladás alakul ki. - gyermekkori rossz szokások például ujjszopás, melynek nyitott harapás lesz a következménye, amely zavarja a rágást, beszédhibát okoz, és esztétikailag is elĂ”nytelen. |
| FogbĂ©l (pulpa) | A fog belseje a fogbélĂ»r, melyet a fog dentinállománya és a fogzománc választ el a külvilágtól. A fogbélben találhatóak a fogat tápláló erek, idegek. Ha fogszuvasodás következtében a baktériumok elérik a fogbelet, az befertĂ”zĂ”dik, gyulladásos állapotba kerül. Ilyen esetben a fog megtartása érdekében gyökérkezelés és gyökértömés válhat szükségessé. Súlyosabb esetben a gyulladás a fogat körülvevĂ” szövetekbe is továbbterjedhet. |
| FogĂnygyulladĂĄs, fogĂnyvĂ©rzĂ©s | A fogínyvérzés az ínygyulladás jellemzĂ” tünete. Kezdetben a fogínygyulladás alig okoz panaszt, fájdalom nélküli, csak érintésre, tisztításkor, evés közben jelentkezĂ” fogínyvérzés hívja fel rá a figyelmet. Az ínyvérzés mértéke a gyulladás súlyosságától függg. ElĂ”fordulhat egy- egy fog mellett is, de kiterjedhet több fogra. Fogínygyulladás esetén az íny fellazul, duzzadt, sima felszínĂ», vizenyĂ”s lesz, nem tapad feszesen a foghoz. Gyakori vérzés esetén az íny élénk- vagy sötétpiros lesz. Ha az ínygyulladás és az ezzel járó fogínyvérzés huzamosabb ideig fennáll, ez a fogágy és a gyökérhártya pusztulását okozhatja, az íny visszahúzódik, a foggyökér szabaddá válik. A fog rögzítettsége fokozatosan csökkenni kezd, a fog meglazul, mozgathatóvá válik. Heveny fogínygyulladás esetén komoly fájdalom is jelentkezik a fogínyvérzés mellett. |
| FogkĂ” | Eltávolítása esztétikai okok mellett azért is bír különös jelentĂ”séggel, mert a fog körül lezajlódó gyulladásos folyamatokat fenntartja. Az elszaporodott baktériumok ínygyulladást, a fog tartószerkezetének pusztulását, a fogszuvasodást okozhatnak. MegfelelĂ” szájhigiéniával a fogkĂ”lerakódás ritkábbá válhat. |
| FoglazulĂĄs | A fogágy – az íny, a csont, a gyökérhártya- különbözĂ” megbetegedései annak pusztulását és ezzel a fog meglazulását és kihullását okozzák. Az íny krónikus gyulladásának következményeként a fog körüli csont lebontódásának, sorvadásának, visszahúzódásának következtében alakulhat ki. Tünetként nemcsak foglazulást tapasztalhatunk, hanem a fogak dĂ”lését, vándorlását, kiemelkedését is. Helyi tényezĂ”k okozta foglazulás: -helyi gyulladás - mechanikus ártalmak: foglepedék, fogkĂ”, ételrészek ismételt beékelĂ”dése, szabálytalanul készített tömés, korona, híd, kivehetĂ” fogpótlás - vegyi ártalmak: savak, lúgok, klór, ammónia, valamint egyéb gĂ”zök hatásának kitett dolgozóknál, dohányosoknál - egyes fogak vagy nagyobb fogcsoportok túlterhelése Általános tényezĂ”k okozta foglazulás: C-vitamin, A vitamin, B vitaminok hiánya, cukorbetegség. Fogpótlások készítésénél lényeges a fogágy állapotának figyelembe vétele, a szükséges kezelések elvégzése. |
| Fognyaki Ă©rzĂ©kenysĂ©g | A fogágy sorvadása esetén fordulhat elĂ”, amikor az íny nem a fog nyakán, hanem a fog gyökerén tapad, így a fogak nyaki része lecsupaszodott. ElĂ”rehaladottabb állapotban foglazulás következhet be a fogágy pusztulása miatt. Megoldási módjai például: az esettĂ”l függĂ”en fluorkezelés, fogvédĂ” anyagokkal történĂ” ecsetelés, fogszínĂ» tömĂ”anyaggal való korrekció. |
| FogzomĂĄnc | A fog szájban látható, koronai részét borítja, feladata a fogak védelme. Szervezetünk legkeményebb szövete. Ennek ellenére figyelnünk kell arra, hogy ép maradjon. MegfelelĂ” szájhigiéné mellett is fontos lehet a zománc fluortartalmának növelése, mellyel a zománc ellenálló képességét javíthatjuk. Ezt fluoriontoforézis kezeléssel is elérhetjük. A fogzománc szuvasodásakor ez az igen kemény szövet roncsolódik, ezáltal utat nyit a baktériumoknak a fog belseje felé, így a megbetegedett fogszövetek szétesnek, a fogban üreg képzĂ”dik. |
| GĂłc, gĂłcfertĂ”zĂ©s, gĂłcbetegsĂ©g: | Gócnak nevezzük a szervezetben bárhol elhelyezkedĂ”, körülírt, elszigetelt, idült, gyulladásos, fertĂ”zött szövetet, mely lehet helyileg tünetszegény vagy tünetmentes. GócfertĂ”zés esetén a góc megbetegítheti a szervezet egyéb részeit, az ilyen módon, másodlagosan létrejött megbetegedés a gócbetegség. Nem minden góc okoz gócbetegséget. Ha a szervezet ellenálló-képessége csökken, nagyobb eséllyel alakul ki gócfertĂ”zés. GócfertĂ”zés kialakulásának folyamata: a fertĂ”zött gócból maguk a mikroorganizmusok vagy az ezek által termelt méreganyagok vagy a gócban szétesett szövetek termékei a vér, a nyirokáramlás vagy az idegek útján eljuthatnak, szétszóródnak a szervezet más területeire. Itt idült és/ vagy allergiás típusú megbetegedést okozhatnak. Károsodhat a szív, a vesék, az izületek, ideggyulladás, bĂ”relváltozás alakulhat ki. Általános tünetek is utalhatnak gócos eredetre, ilyenek lehetnek: fáradékonyság, étvágytalanság, álmatlanság, fokozott vörösvérsejtszám- süllyedés. A fogazattal kapcsolatos elváltozások közül többek között a következĂ”ket tekinthetjük gócnak: a nem élĂ” fogakat, a fogak melletti mély tasakokkal bíró fogágygyulladást, a nem megfelelĂ”en gyökérkezelt fogakat, a foggyökéren található elváltozásokat (granuloma, ciszta), a visszamaradt gyökereket. |
| GyökĂ©rkezelĂ©s | A fog megtartása érdekében végzett kezelés, melynek során érzéstelenítés alatt a gyulladt szövetrészek kerülnek eltávolításra a fog belsejébĂ”l. Gyökérkezelésre kerülhet sor például, ha fogszuvasodás vagy más ok (pl. sérülés után bekövetkezĂ” fogbélelhalás) következményeként a fogbélben gyulladás vagy egyéb kóros folyamat játszódik le, és a fog még olyan állapotban van, hogy ezzel meg lehet elĂ”zni a foghúzást. Gyökérkezelés során a fog belsejében és gyökereiben lévĂ” üreget illetve a csatornákat alaposan tisztítani és fertĂ”tleníteni kell. |
| GyökĂ©rtömĂ©s | A gyökérkezelés során megtisztított és fertĂ”tlenített fogbélüreg, valamint a foggyökerek csatornáinak gyökértömĂ”anyaggal történĂ” betömése. A gyökértömés nem egy idĂ”ben történik a gyökérkezeléssel, mivel gyökértömésre csak akkor kerülhet sor, ha a fogbélüreg illetve a gyökércsatornák kellĂ”en meg vannak tisztítva. Fontos, hogy a gyökérkezelést követĂ”en a páciens ne mulasszon el visszamenni fogorvosához, mivel a kezelés csak a gyökértöméssel válik befejezetté, ellenkezĂ” esetben a fognak és tartószerkezetének (gyökérhártya, környezĂ” csontállomány) még komolyabb gyulladása és a fog elvesztése következhet be. |
| LepedĂ©k | A fog koronáját vagy annak egy részét bevonó pépes anyag, mely fogtisztítással eltávolítható. A lepedék anyagát ételpép, nyál,baktériumok, gombák, levált hámsejtek alkotják. A huzamosabb ideig a fogon maradó lepedék következménye az íny gyulladása, szuvas folyamat megindulása, fogkĂ”képzĂ”dés. |
| SzĂĄjzuggyulladĂĄs | Szájzuggyulladás a szájzugokban az ajak nyálkahártyájának és a szomszédos bĂ”rnek a gyulladása, berepedése. Okai lehet gyermekeknél az erĂ”s nyáladzás (a nyál felmarja a bĂ”rt, berepedést, fertĂ”zést okoz), felnĂ”ttkorban bakteriális- gombás fertĂ”zés, vitaminhiány (fĂ”ként a B vitamin hiánya), valamint a teljes foghiány. A fertĂ”zés másik személyre átvihetĂ”. A szájzuggyulladás sokszor idült lefolyású, gyakran kiújulhat. A nyirokcsomók is megduzzadhatnak, tapintásra érzékenyek lehetnek. A vitaminhiány okozta szájzuggyulladást szemtünetek is kísérhetik: égĂ” érzés, könnyezés, olykor látáscsökkenés. |